Galántai Zoltán PhDegyetemi docens

A globális gazdaságtörténetenek (legyen bár szó a BSC, az MSC vagy az MBA kurzusról) az a célja, hogy elsajátítsunk egyfajta történeti szemléletet, és eközben megismerjük azokat az alapvető gazdaságtörténeti összefüggéseket, melyek nélkül nehezebb lenne megérteni az akár a múlt, akár a jelen folyamatait.

Eközben két szempontot vettem figyelembe. Egyfelől, hogy gazdaságtörténetet nagyon sokféleképpen lehet írni (és tanítani). Számomra az látszott a legcélravezetőbbnek, hogy a történelem felől indulva és abba mint keretrendszerbe helyezve tárgyaljuk a különböző témákat - legyen az bár az ipari forradalom, akár pedig a felmelegedés és a gazdsági fejlődés kapcsolata vagy éppen az, hogy miként vált egyre átmatematizáltabbá a közgazdaságtan a 20. században. Ebben a megközelítésben természetesen befolyásolt, hogy történészi végzettséggel is rendelkezem, de ennél is inkább befolyásolt az a meggyőződés, hogy a történelem folyamán változóak az elfogadottnak tekintett megközelítési módok, és ennek megfelelően az is, hogy mikor, mit tartunk fontosnak. Egy középkori ember igencsak csodálkozott volna, ha azt hallja, hogy "haszonmaximalizálás", és ezen a ponton persze feltehetjük azt a kérdést is, hogy vajon a jövőben hogyan lesz.

MIndebből egy másik, szintén nagyon fontos szempont is következik, és ezért is szerencsésebb"gazdaságtörténet" helyett "globális gazdaságtörténetről" beszélni. Ugyanis történetileg erősen változó, hogy például éppen melyik világrégió emelkedik fel, és melyik esik vissza - tehát az eurocentrikus szemlélettel nem sokra mennénk. Amennyiben meg akarjuk érteni az összefüggéseket, úgy azokat összefüggéseiben - és globálisan kell szemlélni.

Az anyag elsajátítását speciálisan, az adott kurzusokhoz írt és rendszeresen frissített/javított jegyzetekkel igyekszem meggkönnyíteni. Ezek aktuális verziója mindig az ÜTI web lapjáról érhető el az előadások ppt-ivel együtt, és amellett, hogy értelemszerűen összefoglalják a szóban elhangzottakat, külön is kiemelelik, hogy mik a legfontosabb tudnivalók (és például a lap szélén mindig ott találjuk a kulcsfogalmakat kiemelve), de bevezető és összefoglaló kérdések is vannak minden előadáshoz Mindent egybevetve pedig azt remélem, hogy a félév végére ha nem fogja is mindenki úgy érezni, hogy ő is gazdaságtörténész szeretne lenni:-), abban azért jó néhányan egyet fognak érteni, hogy a gazdaságtörténet valóban érdekes téma, amely ráadásul sem a mindennapi életben nem hasznontalan, sem pedig akkor, ha közgazdászként képzeljük el az életünk.