„A filozófia az élet szárazdajkája, aki a gondunkat viseli – de nem táplál minket.” (Kirkegaard)

„Az Univerzum nem csak furcsább, mint amit feltételezünk, de annál is, mint amit egyáltalán feltételezni tudunk.” (J. B. S. Haldane)

TALÁLMÁNYOK ÉS ÉRDEKESSÉGEK

Ez a kurzus speciális szempontból jár körül különböző, a természettudományokkal, tudománytörténettel és - nevezzük talán így - alkalmazott tudományfilozófiával kapcsolatos kérdéseket kezdve azon, hogy miért gondoljuk, hogy léteznek földönkívüli civilizációk (már aki: én például nem), és befejezve azon, hogy a felmelegedésnek milyen következményei lehetnek hosszú távon. És hogy miért éppen egy ilyen megközelítés? A tudománytörténet például kimondottan hasznos tud lenni, ha ismerjük a múltat (is). Ugyanis kiderül belőle, hogy az európaiak hogyan tudták kezelni az ún. Kis Jégkorszak nevű természeti csapást a középkorban - és hogyan tudtak végül pozitívan kijönni belőle. Amiből persze nem következik, hogy mi is sikeresen fogjuk venni az akadályt, az viszont igen, hogy mindig többféle kimenet lehetséges (a nullával való osztás esete természetesen kivétel:-).

Vagyis a cél az, hogy a legkülönbözőbb, a természettudományokhoz kapcsolódó témákat, legyen az bár az űrkutatás története vagy az emberi szexualitás változásai, egyfajta "alkalmazott tudományfilozófiai" szempontból tárgyalva azt mutassuk meg, hogy a legkülönbözőbb, ki nem mondott előfeltevések húzódhatnak meg egyes meggyőződéseink mögött. Még akkor is, ha ezeket "tudományos meggyőződésnek" gondoljuk. Ám aki nem tudja, hogy miért szokás vagy nem szokás feltételezni például azt, hogy a fizikában létezhetnek végtelen sűrűségű objektumok, az nem fog tudni rákérdezni, hogy valóban így van-e.

Innentől kezdve a különböző témák vizsgálatát úgy is felfoghatjuk, mint a lehetőségek fázisterének egyfajta letapogatását.

Ami pedig magát a kurzust illeti, az ebben szereplő témákkal évek vagy akár évtizedek óta foglalkozom. Az első cikkem még valamikor az 1980-as évek közepén, durván harminc éve jelent meg egy egyetemi lapban arról, hogy léteznek-e természetes mértékegység-rendszerek (nem léteznek); és immár az első, a SETI történetéről szóló könyvem is húsz éve látott napvilágot. És miközben az ilyen és ehhez hasonló témák azóta is foglalkoztatnak, egyes előadásokon fokozottan törekszem rá, hogy az „információs fluxus” minél magasabb legyen. Értsd: igyekeztem minél több gondolat, ötlet, felvetés és összefüggés mellett a lehetséges alternatívákat is bemutatni a tudományos gondolkodás szabályainak megfelelően és azt sem felejtve el, hogy az antropológus Claude Lévi-Strauss megfogalmazásával élve "a tudós nem az az ember, aki a helyes válaszokat, hanem az, aki a helyes kérdéseket tudja."

Meggyőződésem szerint ez a megközelítés olykor nem csak hatékony, de kimondottan szórakoztató is tud lenni, miként az - remélhetőleg - Monoverzumok. Kozmosz, törvény, tudomány c., szabadon letölthető könyvemből is kiderül. A türelmetlenek egyből folytathatják az eClassic Kiadó web lapján. A többiek meg itt, egy ismertetővel (ami, ígérem, kellőképpen rövid).