IPARI ÉPÜLETEK - TERVEZÉSI TANULMÁNYOK

• Berlin Hauptbahnhof [Horváth Csaba] 2007.03.04.

  Berlin Főpályaudvar
  
  A Berlin Hauptbahnhof 2006 tavaszán került átadásra és lett ettől kezdve Európa eddigi legmodernebb valamint legnagyobb átmenő vasúti keresztpályaudvara. A keresztpályaudvar azt jelenti, hogy több irányból érkező, különböző szinten haladó vasúti nyomvonalak metszéspontjában, csomópontjában helyezkedik el a pályaudvar. Berlin esetében ez az Észak-Déli és a Kelet-Nyugati vasútvonalak találkozását jelenti. A város korszerűtlen feljpályaudvaros vasúti rendszerét alakították át a közelmultban átmenő randszerűre, ezzel is gyorsítva a városi közlekedést és segítve az ingázók utazását.
  
  A 15.000 m2 alapterületű, 5 szintes pályaudvar 14 peronon és 2 szinten fogadja a 164 távolsági, a 324 regionális és a 1100 elővárosi ( S-Bahn) vonatot naponta. A felszinen egy 800 férőhelyes P+R parkoló készült az ingázók kiszolgálására. Az épületben 80 üzlet és étterem is található.
  
  A formailag egyszerű, ám mégis impozáns épület Berlin új szimbólumává vált az átadása óta. Az építészeti koncepció az utasok gyors, biztonságos és kényelmes közlekedését, átszállását és az épület minél nagyobb hányadának természetes fénnyel történő bevilágítását célozta meg. Sikerült egy áttekinthető, világos és tágas pályaudvart alkotni. Az épület két egymást keresztező fél elipszis keresztmetszetű csarnokból és a hosszabbik csarnok felett kengyelszerűen átívelő két szögletes tömegből áll.
  
  Az épületet két irányból lehet megközelíteni, így is csökkentve a zsúfoltságot vagyis kettéosztva a pályaudvarról ki- és az oda beáramló tömeget. Az épület nem elválasztja a két oldalán lévő területeket, hanem inkább összeköti azokat, mivel a földszinten nem találhatók peronok vagyis a pályaudvar teljesen átjárható, hiszen azok csupán két szinttel fentebb vagy lentebb helyezkednek el. A két vonatfogadó szintet két közlekedő és egy bejárati/fogadó emelet köti össze. A vonatfogadó szinteken csak a peronok és a függőleges közlekedést biztosító mozgólépcsők és liftek találhatóak. A többi emeleten ezeken kívül a kereskedelmi, vendéglátóipari, valamint az utasokat kiszolgáló vasúti funkciók is megtalálhatóak ( pl csomagmegörző, jegypénztár, váró, stb ). A földszinten utasfogadó előcsarnok került kialakításra, ami a földszint felett elhelyezkedő két szint légterével együtt reprezentatív, impozáns és tágas tér érzetét kelti az oda belépővel. A kengyel-épületekben a vasúttársaság irodáit helyezték el. A pályaudvaron a vonatok csupán pár percet állnak, így a vonatkihúzással, takarítással, stb nem kellett az állomás tervezőinek foglalkozni. A különböző szinteket 54 mozgólépcső, 16 akadálymentes személylift (amiből 6 panorámalift), 7 teherlift és 9 biztonsági, tűzálló mentőlift köti össze.
  
  A hazai szakirodalom szerint a vasútállomásoknál a sinpályának teljesen lejtésmentesnek kell lennie és nem lehet ív a nyomvonalban. Az utóbbit a német szakemberek a főpályaudvar tervezésénél nem vették figyelembe. Az észak-déli csarnok és az az alatti vasúti pálya enyhe ívben készült, ami az épületet formailag izgalmasabbá, az azt fedő üveg és napelem táblákat egymástól különböző méretűvé tette.
  
  Az épület tartószerkezete acél és vasbeton vegyesen alkalmazva. Az alsó vonatfogadó térben a tartó és határolószerkezet vasbeton, a felső csarnokok acélvázasak. Az észak-déli vonatfogadó és a keleti-nyugati csarnok ugyanolyan fajta acélszerkezettel készült. A főtartó egy elliptikus lyukakkal könnyített fél ellipszis alakúra hajlított filigrán I acélszelvény, melyet acélpászmás feszítő-feszítő szerkezettel merevítettek, erősítettek meg. Erre került a szintén I szelvényű acél szelemenrácsozat, aminek minden mezőjét külön merevítették acél sodronyokból andráskereszttel, hogy a szerkezet szél és egyéb hatásra történő mozgását minimalizálják. Erre a rácsozatra kerültek az edzett biztonsági üveg és a transzparens fotocella táblák, amik rendkívül rosszul tűrik a dinamikus hatásokat vagyis emiatt készült a sűrű merevítés. A 78.000 fotocella az évi 160.000 KWh teljesítményű áramtermelése mellett a véd nyári kellemetlen napsugaraktól is, miközben a fény bizonyos hányadát átengedi. Az észek-déli csarnoktető 321 m hosszú 28 m magas és közel 40 méteres fesztávú, míg a kelet-nyugati előcsarnoktető 168 m hosszú, 60 méteres a fesztávolsága és 34 m magas. A két csarnok összemetsződésének elnyújtott római keresztboltozat hatása van.
  
  Az pályaudvar vágányhálózata a nagy sebességet is elviselő, strapabíró és tartós vasbeton talplemezre került, ami a vonatoknak rázkódásmentes futást biztosít az utasok kényelmére. A vonatsinek és peronok kapcsolatánál természetesen betartották az 5 méter * 4 méteres vasúti űrszelvényt és a 4,75 méteres állomáson belüli vágány tengelytávolságot.
  
  A tervezésnél különös hangsúlyt kapott az akadálymentes közlekedés valamint a tűzvédelem. Az elöbbit többek között az 575 mm magasságú peronok és az akadálymentes liftek segítik, az utóbbit a biztonsági liftek, a 4000 spinkler fejes és saját tüzivíz hálózatú automata riasztó és oltóberendezés valamint a nagy teljesítményű füst és hőelszívók biztosítják.
  
  A pályaudvar alaposabb megismerése céljából érdemes megnézni a tervezők által készített rövidfilmet, amiben az ember virtuális körsétát tehet az épületben:
  
  http://www.hbf-berlin.de/
  /site/berlin__hauptbahnhof/de/bahnhofsrundgaenge/virtueller__rundgang/virtueller__rundgang.html
  
  http://www.hbf-berlin.de/
  /site/berlin__hauptbahnhof/de/werben__im__bahnhof/visualisierung/rundgang__durch__den__bahnhof.html
  
  
  Felhasznált szakirodalom:
  
  Oktogon 2006/4. p43.
  http://www.hbf_berlin.de