MEZŐGAZDASÁGI ÉPÜLETEK - ÉPÜLETEK - VETŐMAGÜZEM

• Budatáj KFT. vetőmagüzem [Bőr István,Hovorka Norbert] 2006.10.28.

  Üzemlátogatás.
  Mezőgazdasági épületek tervezése 2.
  Készítette: Bőr István és Hovorka Norbert
  
  A vetőmagüzemek gyors fejlődése a technológia gépesítésével vált igazán szembeötlővé, az automatizált rendszerek egyre nagyobb mennyiségű alapanyag feldolgozását tették lehetővé. A vertikális kialakítású gépsorral a technológia helyigényének jelentős csökkentése is elérhetővé vált, a feldolgozás ideje rövidebb lett. A vetőmagüzemek alapterületének legnagyobb százalékát általánosan a tároló funkció teszi ki, praktikussági szempontból ezek az épületegységek magassági korláttal rendelkeznek, a targoncával történő anyagmozgatás lehetőségei miatt. Általános követelmény – ez természetesen egyéb ipari és mezőgazdasági létesítményekre is igaz -,hogy az üzembe érkező, és onnan távozó áruszállító teherautók a lehető leggazdaságosabb útvonalon közlekedhessenek, be-, illetve kirakodásuk ne akadályozza egymást, ezzel is értékes időt nyerve.
  
  Gyermely Rt. vetőmag üzeme
  
  Az üzemlátogatás alkalmával egy funkcionálisan jól működő üzemet látogattunk meg. A tanulmány ennek a kirándulásnak a tanulságaira épül kiegészítve a kapott segédanyagokból szerzett információkkal.
  
  Általános jellemzés és tapasztalatok
  
  A telep nagyjából 20000 m2-en gazdálkodik, bővítése lehetséges. A főútról letérve egy bekötőútról közelíthető meg, külső személyi parkolók a kerítésen kívül kerültek kialakításra. A kapun beérve a mérlegelés hídmérlegen történik, a porta egyben ennek ellenőrzését is praktikusan ellátja. A szociális és irodai helyiségekkel rendelkező épület rögtön a főbejárat után, minimális közlekedőtávolságra attól épült, a „C” kategóriájú fekete-fehér öltözők is itt találhatóak. Az egyik tároló a főépülettel szemben, a közlekedőút túloldalán található, itt a készárut egy tonna tárlóképességű „big-bag” zsákokban tárolják.
  
  A zsákokat vertikálisan is mozgatják, egy új keletű magyar szabadalom révén egymás tetején lévő merevített acél „kocka” keretekre akasztják őket a kialakított fülekkel, így nagyjából két négyzetméteren négy tonna áru is tárolható, rendezett körülmények között. A tároló hiányossága az egyenetlen padozat, melynek legmegfelelőbb kialakítása egy acélhaj erősítésű síkbeton padló lenne. A tároló megközelítése rövid úton lehetséges, ám közlekedése nem túl ideális, a berakodáshoz vezető út nem egyértelmű, a tehergépjármű több kanyarodást kénytelen megtenni. Hasonló ehhez az üzemi toronnyal egy tömeget képző másik tároló megközelítése is, bár itt a fordulási helyigényeknek teljesen megfelel a kialakítás, az út hurkot képez a tároló-üzem egység körül, majd lineárisan a főbejárathoz köt. Itt meglehetősen korrektebb körülmények között történhet az áruforgalom, a modern kapu felett előtető is húzódik. A tárolótér megfelelő padozattal rendelkezik, látszólag később épült a másik tárolóegységnél. A nagy raktár mögött a négyemeletes üzemtorony épült, a kettő között átmeneti tér készült, ahol targoncaközlekedés és zsákolás zajlik. A rakodókapu után lineárisan került kialakításra a fogadógarat, ahonnan szállítószalag-rendszeren történik az áru továbbjuttatása. A szállítójárművek általában oldalra (balra) billentenek, de a hátsó irányba történő billentés is lehetséges. Hátrány, hogy a nem közvetlenül a garatba szóródó magáru utólagos belapátolása elég munkaigényes, ezért a legkedvezőbb kialakítás egy nagyobb, szélesebb rácsozat lenne, melybe az árú mellészóródás nélkül jutna. Mivel a szállítószalag a föld szintje alatt helyezkedik el, fontos ennek az aknának a kielégítő teknőszerű vízszigetelése, ugyanis ez az üzem pontosan ezzel a problémával szembesült, így jelenleg folyamatos szivattyúzással próbálják a vizet az aknából eltávolítani, esős napokon még intenzívebben. Az üzemtorony legalsó szintjén vezérlőhelyiségből, számítógépes módón irányítják az elsőre igen bonyolultnak tűnő lineáris vetőmag-kezelési technológiát. A négy emeleten az érkező betakarított, tisztítatlan haszonnövény magokat több fázisban megtisztítják, a hibás magokat megszűrik, vegyszeresen kezelik, valamint egyúttal színezik is őket, mely azok élelmiszeripari használatának elkerülését hivatottak biztosítani. Az üzemben természetes megvilágítást biztosítani kell, ez jelenleg megoldott. Az üzemben további gépek elhelyezése, ha korlátozottan is, de lehetséges. A felsőbb szinteken az automatizált gépsor helyezkedik el, az alsó szinten történik a zsákolás, címkézés, amelyet a munkások végzik.
  
  Innen targoncával történik a zsákos áru raktárba szállítása. Az üzemből három további úton közlekedhet a kész vetőmag: Az üzem egyik felsőbb emeletén közvetlen kapcsolatot hoztak létre a raktárral egy hosszanti szállítószalaggal, amelyen zsákolás nélkül érkezhet az áru a raktárba. Az üzem garatra merőleges homlokzatán két silót helyeztek, az egyikbe szállítócsöveken keresztül ömlesztett áru, a másikba hulladékáru érkezik. Ezek alá a praktikus szállítás miatt biztosítani kell a tehergépjárművek beállását, ugyanis a silók alulra ürítenek. A targoncák tárolása megoldott. Az üzemben azonban jelenleg kissé kaotikus a karbantartás helyzete, karbantartó helyiség hiánya miatt ugyanis nincsen egy rendezett szerelési és javítási műhely. A telek nagy területe sok szabad felületet biztosít még, további raktár és egyéb terjeszkedésre is, melyet az üzem vezetőjének elmondása szerint terveznek is a közeljövőben. A telken ott jártunkkor rengeteg mezőgazdasági gépet tároltak a szabad területeken, erre bár nem fedett módon, de nagy mennyiségben lehetőség van. Összességében elmondható, hogy a telep jól felszerelt, a megfelelő minőségű munka elvégzéséhez kielégítő a technológia, a tárolás is rendben működik, persze sok apró – részben már említett – szerkezeti, praktikussági és egyéb hiányosság felfedezhető. A szociális helyiségek üzemmel való kapcsolata viszont elég zavaros és nem közvetlen, az üzemi munkások kedvező munkafeltételei itt másodlagosnak bizonyulnak. Az üzemben továbbá arra panaszkodtak, hogy szélsőséges időben elég nehéz a munkát végezni, hiszen a hőszigeteletlen objektumban nem túl ideális a klíma. Továbbá elmondható, hogy alapvető benyomásunk volt a teleppel kapcsolatban, hogy talán kissé átgondolatlanul, időben nem megfelelően tervezett módon történt az építés, szervezetlen, nem egységes, melyet legjobban talán közlekedése ír le.
  
  Üzemtechnológia:
  
  A megtisztított anyagot közúti szállítás útján juttatják a feldolgozóba. A járművet mérlegelni kell, melyet célszerű a bejáratnál elhelyezni. A mérlegelt áru oldalirányban billenthető rakfelületű járműről kerül a fogadó garatba, melynek kialakításánál fontos szempont, hogy a mellészóródó szemeket könnyen a garatba lehessen juttatni, továbbá nem elhanyagolható a fedett kialakítás.
  
  
  
  Innen szállító szalaggal jut a légszáraz alapanyag a serleges felhordó aknába. A felhordó szállítja a magokat a toklászológépre, majd azon áthullva jut az univerzális magtisztítóba. Értelemszerűen ezek a technológiák a legfelső szinten találhatóak. A felhalmozódott hulladékot két részre osztva tárolják, a még hasznosítható és a már nem hasznosítható, utóbbi a porkamrába kerül. A tiszta anyag a kéthengeres triőrbe kerül, ennek a hulladéka a magtisztító hulladékához keveredik. Ez egy szinttel lejjebb elhelyezett technológia. A vetőmag tisztaságú búzát a serleges felhordó emeli fel a beépített kétfeléváltóhoz, ahol mintát lehet venni a vetőmagból, illetve eldönthetjük, hogy a csávázó tarájába menjen tovább az anyag, vagy kerülje el azt. A csávázott anyag a csávázógép leadónyílása alá épített háromfeléváltó közvetítésével terelhető a kívánt helyre: a zsákolómérleg készlettartályába, a big-bag töltő készletraktárába, vagy az ömlesztett szállítás készletraktárába.
  
  
  
  A zsákok levarrása után a készáru raktárba kerülnek, vagy azonnal elszállíthatóak, hiszen a levarrás technológiája elég gyors, hogy kiszolgálja a targoncát, amíg az rakodik.
  
  
  
  Vetőmagüzemi épület szerkezeti rendszere:
  
  A vetőmagüzem és a hozzá tartozó tároló létesítmények (raktárak) tapasztalatink szerint rendkívül egyszerűek szerkezeti szempontból. Az üzemi épület tartószerkezete a látogatott üzem esetében acélvázas volt, de elképzelhető vasbetonból is. Mindkét esetben komoly figyelmet kell fordítani a megfelelő merevítésre, hiszen azon túl, hogy az épület többszintes (technológiai igény), a különböző gépek komoly igénybevételeket jelentenek. Az üzemtér tartós fűtése nem igény, így a helyi fűtőtestek nem teszik komoly hőszigetelés beépítését indokolttá. A többszintes üzem belmagasság tekintetében nem nevezhető magasnak, hiszen a technológiai gépei nem haladják meg az embermagasságot. Az üzem és a raktárépület együttes hossza jelentős, így amennyiben közvetlen kapcsolódna egymáshoz szükségszerű dilatáció kialakítása, annál is inkább mivel könnyen elképzelhető, hogy a két épületrész más anyagból készül. Az üzemépület külső burkolata meg kell, hogy feleljen az általános előírásoknak. Továbbá kellő merevséggel kell rendelkeznie, különös tekintettel a szél torló- és szívó igénybevételére. Megfelelő felületű szellőztethető nyílászárót kell kialakítani. A födémek a látott épületben rendkívül egyszerűek voltak, nincs szükség komoly padló rétegrendek kialakítására, mert hangszigetelésre csak a gépek (alatt) közvetlen környezetében van szükség. A több szinten elhelyezett gépek miatt, homlokzaton vagy a födémen áttöréssel kell biztosítani a szerelhetőséget illetve a cserélhetőséget, ezek lefedése balesetmentes, de könnyen „bontható” kell legyen. A vetőmag feldolgozó üzem épületet rendkívül kötött, hogy a technológia a lehető leggazdaságosabb legyen. A vetőmagok szállítását lefelé gravitációsan, felfelé serleges felhordóval, vízszintesen pedig szállítószalaggal oldják meg. Ezek a gépészeti megoldások igénylik a legkevesebb helyet, és szerkezeti hátteret.
  
  Raktárépület szerkezeti rendszere:
  
  Tartószerkezetét tekintve lehet acél- illetve vasbeton vázas épület. Hőszigetelési igénye az üzemhez hasonlóan nincs. Járatos fesztávolságok 20-24 m, 6 m-ként elhelyezett keretállások esetében. Tetőszerkezete lehet lapos, de alacsony hajlású fedélszék is, ebben az esetben a teherhordó szerkezet változó magasságú rácsos tartóból megoldható és az egyben adja a fedélszerkezetet is. A raktártér legfontosabb feladata, hogy nagy és sík rakodófelülettel rendelkezzen, különös hangsúlyt fordítva a vízszintes padozatra. Ablakokat célszerű csak a rakodási magasság felett kialakítani, hogy azok ne csökkentsék a raktár kapacitását. Fontos megemlíteni a tűzvédelmet, amely vasbeton teherhordó szerkezet esetén szinte magától megoldódik, azonban acélváz esetén különös figyelmet kell fordítani a tűzvédelemre (bevonattal, elburkolással, stb.).