Rózsa Péter: Az elővárosi gyorsvasutak épületei
BME Ipari Nyílt Nap 2005.
(Konferencia előadás vázlata)

Bevezetés:

A kutatási témám címe: A budapesti elővárosi gyorsvasúthálózat épületei.

Hogy mit is jelent az elővárosi gyorsvasút? Egy vasúti tömegközlekedési forma, amely az utasokat a település agglomerációjából közvetlenül a központba és vissza képes szállítani. Lényege az ún. hivatásforgalom lebonyolítása és az ütemes menetrend. Budapest zsúfoltsága folyamatosan növekszik, ezért elsődleges helyen szerepel egy, a várost átszelő fejlett elővárosi gyorsvasúthálózat kiépítése. Budapest etében alapvetően a meglévő 11+2 városba befutó vasútvonalat fogják erre a célra használni. Az agglomeráció egy kb. 60 km sugarú kört, max. 1 órás menetidőt jelent. A meglévő állomásépületek legnagyobb részét a távolsági közlekedésre tervezték. Ezek szerintem több ok miatt sem képesek az elővárosi forgalom korszerű lebonyolítására. Kutatási programom lényege igényes építészeti megoldásokat keresni annak érdekében, hogy az elővárosi gyorsvasúton történő utazás valóban szélesebb rétegek számára válhasson vonzóvá és kényelmessé. [1:30]

Alaphelyzet:

Az ábra egy 1932-es térkép alapján készült. Narancssárgával látszik az akkori tervezett körvasút nyomvonala, és sárgával a mai vasúthálózat. Meg kell állapítani, hogy az ipari zónák eredetileg a városmagot övezték. A vasúti pálya az ipar számára számára jelentett vonzó szállítási feltételt, emiatt a külső városrészekbe települt. [2:00]

Változások:

Érdekes megfigyelni, hogy mindehhez képest milyen változások történtek. (A képeken budapest rozsdaövezetének néhány felhagyott ipari épülete látható, ezek közvetlenül a vasútvonalak és tervezett állomáshelyek mellett vannak)

1. Az ipari termelés szerkezete és a piaci viszonyok módosultak. Az ipar a városból fokozatosan kitelepült.

2. Budapest túlnőtte egykori határait. Az eredetileg a külső városrészekben húzódó vasút ma a város belső kerületeit választja el egymástól.

3. Tudjuk, hogy Budapest zsúfoltsága miatt egy fejlett elővárosi gyorsvasúthálózat kiépítésére van szükség. Sajnos a tapasztalatok szerint azonban a vasúti infrastruktúra és a járművek fejlesztése mellett nem jut pénz az állomásépületekre, építészeti problémák megoldására. [2:30]

Következmény:

Ezeknek a következménye az lett, hogy a korábban külsőnek számító vasútvonalak ma Budapest belvárosának határát jelentik. Ez pont az a terület, ahol pl. a P+R rendszer kiépítése indokolttá válik. Azonban sajnos itt messze a rangjához méltatlan, elhanyagolt épített környezetet találunk. Mindezt Budapest belső kerületeiben! A rozsdaövezetben üresen álló ipari csarnokok várnak jobb sorsra, közvetlenül a vasútvonalaink mentén. [3:00]

Kérdés:

Éppen emiatt merült fel az a kérdés, hogy lehet-e a rozsdaövezet felhagyott ipari csarnokait az elővárosi gyorsvasút felvételi épületeinek szolgálatába állítani? [3:30]

(A képen budapest jelenlegi vasúthálózata látható)

Lehetséges megoldások a felhagyott ipari csarnokok hasznosítására:

Vizsgáltuk, hogy a felhagyott ipari csarnokok hasznosításakor milyen funkcióval társíthatók a felvételi épületekhez. Ezek:

1. Egyrészt a P+R parkolási rendszer lehetséges alternatívái. [Helfrich Szabolcs]

2. Másrészt a felvételi épülethez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási létesítmények lehetnek.

3. Létezik és elképzelhető egyéb megoldás is, de erre nincs most lehetőségem kitérni. [4:00]

Kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási funkció:

Én most elsősorban a kereskedelmi, szolgáltatási és vendéglátásti funkcióra történő hasznosítás lehetőségeiről szeretnék beszélni.

1. Az elővárosi gyorsvasút a nagy szállítási kapacitásainak köszönhetően alkalmas arra, hogy sokkal szélesebb körben tud az állomások területén szolgáltatásokat nyújtani, mint más közlekedési eszközök. Az ebből adódó lehetőségeket célszerű maximálisan kihasználni. Szolgáltatások révén az utasok az állomást jobban kihasználják. Megfigyelhetjük, hogy minden jól működő állomás mozgalmas, élettel teli képet mutat. Ez ugyanakkor vonzó tényező a befektetők számára is. Ezáltal egy egészséges szimbiózis alakulhat ki, hiszen a fenntartásban és az üzemeltetésben minden fél érdekeltté válhat.

2. Talán a legfontosabb szempont, hogy az utas mindennapos útvonalán megtalálja mindazt, ami a hétköznapjaihoz szükséges lehet. Ebből következik az, hogy az átszállásokból adódó időveszteség kompenzálható azzal az időnyereséggel, hogy az utasnak mindezért nem kell külön utat megtennie.

3. Véleményem szerint a hagyományos felvételi épületek váróterei a funkciójukat el fogják veszíteni, mert az elővárosi gyorsvasút hivatásforgalmát nem szolgálják. A passzív várakozást egyre inkább aktív időtöltés váltja le. Az új építészeti együttesnek markáns központtá, találkozóhellyé kell válni. Remélem, hogy emiatt pl. a speciális várók is új értelmezést nyerhetnek majd.

4. A felhagyott ipari csarnokok ennek tudatában a felvételi épülethez kapcsolhatók. Ideális szituáció lehet az, amikor az üzletek és szolgáltatások a felvételi épület és a P+R parkoló közötti útvonalra felfűzve helyezkednek el. [6:00]

Külföldi példa: Berlin Storkower Straße S-Bahnhof:

Szeretnék bemutatni egy sikeres külföldi példát, Berlin Storkower Straße állomás esetét. Az állomás tipikus barna, övezeti környezetben található, az egykori vágóhíd (németül: Schlachthof) mellett, ahol sok lepusztult, mégis műemléki védettség alatt álló ipari épület vár jobb sorsra.

1. Az elővárosi gyorsvasút (S-Bahn) két szomszédos kerületet, Prenzlauer Berg-et és Lichtenberget választja el egymástól. Ezeket pont a felvételi épületnél összenyitották, ennek hatására koncentráltan nagy tranzitforgalmat értek el.

2. A híres, eredetileg fél km-es gyaloghidat, a Langer Jammer-t (magyarul: nagy kiáltás) használták fel ehhez. Az acélszerkezetű gyalogos híd az egykori vágóhíd területén vezetett át. Gyakorlatilag ennek a levágásával a gyalogos forgalmat a vágóhíd területére bevezették, és ezen keresztül érhető el a szigetperonos felvételi épület is.

3. A vágóhíd felhagyott ipari épületeit kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási funkcióra elkezdték felújítani, az épületek között pedig utcákat és parkolókat alakítottak ki. Egyszerű eszközökkel egy izgalmas és valóban élő építészeti téregyüttes jön létre. Ez további beruházásokat ösztönöz a területre, mindamellett a védettséget élvező ipari épületeket is sorra felújítják.

4. Mindkét kerületből sok utas száll itt át az elővárosi gyorsvasútra. Munkába induláskor vagy érkezéskor lehetőségük adódik bevásárlásra, étkezésre, stb. A beruházás sikerét az is mutatja, hogy már most a felvételi épület bővítését is tervezik. [8:00]

Elképzelt megoldások:

Megoldásokat kerestem arra, hogy a vasútvonalaink mellett levő felhagyott ipari épületeket miként lehet a tervezett elővárosi gyorsvasút felvételi épületeihez kötni. A két építészeti problémakör összekapcsolása érdekes és hasznos, talán költségtakarékos eredményt hozhat. Az ábrán a két legalapvetőbb alternatívát mutatom be.

Felső képsoron látható az az eset, mikor a kereskedelem, szolgáltatás [2] a felvételi épülettel [1] együtt kerül kialakításra. Ezáltal a váróterek súlypontja a peronok közelébe kerülhet. Veszélye lehet, hogy a közlekedőterek kevésbé tiszták, és a bővítés lehetősége korlátozottabb. A felhagyott ipari csarnokban alakítható ki a P+R parkoló [3], emiatt a szabadon maradó területen lehetőség van összefüggő zöldfelület, park kialakítására. Ez a lakott területekig védőzónát, szép környezetet, a rekreáció lehetőségét biztosíthatja.

Alsó képsoron látható, amikor a kereskedelem, szolgáltatás [2] funkció a felhagyott ipari csarnokban kap helyet. Ezáltal szabadabbak a közlekedőterek, tisztább lehet a térszervezés is. A fenntartásban több fél érdekelt, és nagyon izgalmas környezet jöhet létre. A felvételi épület [1] tehermentesítve van, tisztább térszervezésre nyílik lehetőség. P+R parkoló [3] a felhagyott ipari csarnokok közötti szabad területen valósulhat meg. Ez ugyan kevésbé védett és kisebb zöldfelület marad, de költségtakarékosabb, és egyszerűbben kivitelezhető. [10:00].

Várt eredmény:

1. Egyrészt az ipari csarnokok rangjukhoz méltó újrahasznosítása, vagyis értékmentés.

2. Továbbá egy jól működő, valóban használható modell jöhet létre. A felvételi épület gazdagodik, megtelik élettel, és érdekes építészeti terek kialakítására van lehetőség.

3. Várhatóan ez gazdaságos kiutat vagy alternatív köztes megoldást jelenthet az elővárosi gyorsvasút felvételi épületeinek problémáira. [11:00]