DMCA, semmi más

"John Malcolm /Department of Justice/ kijelentette, hogy az internet 'a világ legnagyobb másológépévé vált', és büntetőpereket kell indítani a szerzői jogok megsértői ellen, hogy meg lehessen védeni az amerikai tartalomszolgáltató ipart."
(News.com)

A digitális copyright sokak szerint az első eset, amikor az eredetileg a világhálóval kapcsolatos kérdésekre adott válaszok közvetlenül befolyásolják (és behatárolják) nem csak az internetezők, hanem mindenki életét. Eközben - ismét csak sokak szerint - számos, jelenleg létező megoldás, illetve megoldás-tervezet vagy ellentétes a szólásszabadsággal; vagy megsérti a privacy-t; vagy pedig figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét.
Ez - legalább részben - arra vezethető vissza, hogy a tartalomszolgáltató ipar nagyon erős lobbitevékenységet tud kifejteni érdekei védelmében.
"Hosszú távon a tulajdonjogok sokkal nagyobb mértékben fogják meghatározni az internet jövőjét, mint a cenzura, a filterezés vagy az adózás", mondta James Boyle jogászprofesszor (Duke University Law School) már 2002. elején; Robin Gross pedig, az Electronic Frontier Foundation (EFF) jogásza egyenesen úgy véli, hogy "Azok a jogok, melyeket az analóg világban élveztünk, immár nem illetnek minket, mivel egyfajta digitális birodalom van kialakulóban", nem pedig digitális demokrácia.

Digital Millenium Copyright Act

Minderre a legeklatánsabb példa a DMCA, (Digital Millenium Copyrigt Act). Ezt 1998-ban fogadta el az amerikai törvényhozás (99:0) arányban, az elnök pedig október 28-án írta alá. A World Intellectual Property Organization (WIPO) két 1996-os egyezményén, a WIPO Copyright Treaty-n (1996)és a WIPO Performances and Phonograms Treaty-n (1996) alapul.
A DMCA szerint tilos megkerülni az olyan technológiai szabályozást, amely a szerzői jog alá eső tartalmakat védi az illetéktelen hozzáféréstől, vagyis tilos: a másolásvédelmet.
Tehát tilos készíteni, importálni, hozzáférhetővé vagy közzé tenni, stb.olyan amelynek Ez alól a tiltás alól persze vannak kivételek is, és a másolásvédelem megkerülése megengedhető:
  1. nonprofit könyvtár, archívum, oktatási intézmény esetében, ha a másolásvédelmet kizárólag addig kerülik meg, amíg egy copyright-tal rendelkező termék esetén el nem döntik, hogy be akarják-e azt szerezni;
  2. végrehajtó szervek, titkosszolgálatok, egyéb kormányzati szervek (indokolt esetben) megkerülhetik a másolásvédelmet;
  3. reverse engineering: azzal a céllal kikerülhető a másolásvédelem, ha az a cél, hogy két program együtt tudjon működni;
  4. titkosítással kapcsolatos tudományos kutatások esetén, illetve abban az esetben, ha
  5. a rendszer az érintett személyről gyűjt személyes adatokat, a másolásvédelem megkerülhető.
Technológiai szabályozás alatt a DMCA esetében azt értjük, ha a tartalomhoz való hozzáféréshez külön szükséges.

Érvek a DMCA ellen

Rendszerint a következő érveket szokás felhozni a DMCA ellen:
  1. A lehetőséget bünteti, nem pedig azt, hogy valaki tényleg bűn elkövetésére használ-e egy eszközt. Rick Boucher kongresszusi képviselő szerint például a retorzióknak nem a körülményektől (mint amilyen egy adott rendszer feltörése), hanem attól kell függeniük, hogy történt-e copyright-sértés.
  2. Ellentétes a hagyományos copyright-felfogással is, állítja Jonathan Zittrain jogászprofesszor (Harward Law School), hiszen - ad absurdum - lehetetlenné teheti a könyvtárak működését. "Ha valaki olyan rendszert hoz létre, ami a mű használatát egyetlen meghatározott számítógépen teszi lehetővé, akkor az adott művet nem lehet kölcsönadni sem" - vagyis itt még szigorúbb a szabályozás, mint a nem digitális szerzői jog esetében.
  3. Veszélybe kerülhet a tudományos kutatás, hiszen a DMCA-ra hivatkozva meg lehet tiltani tudományos eredmények közzétételét.
    Bár a DMCA megengedi a másolásvédelmet szolgáló titkosítás tudományos kutatások során való feltörését, annak a megítélése korántsem egyértelmű, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába.
  4. A DMCA egy csoport (a tartalomtulajdonosok) érdekeit képviseli - márpedig a törvények nem arra valóak, hogy az egyik vagy másik csoport érdekeinek érvényesítését segítsék elő.
  5. Sérül a szólásszabadsághoz való jog (amit az USA-ban az Első Kiegészítés garantál). A DecSS-sel kapcsoaltos bírósági döntés után a DMCA ellenzőinek egy csoportja létrehozta a DecSS Gallery-t, és itt a DMCA értelmében "betiltott" DecSS kódot a legkülönbözőbb (szöveges) formákban tették közzé, hogy ezzel érveljenek amellett, hogy amennyiben a szólásszabadság érvényes a hagyományos megnyilvánulási formákra, úgy érvényesnek kell lennie a programkódra is.

A magyar szerzői jogi törvény

A magyar szabályozás a DMCA-hoz hasonlóan a WIPO szabályozását követi.
"Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben:
95. § (1) A szerzôi jog megsértésének következményeit kell alkalmazni minden olyan cselekményre - ideértve eszközök gyártását és forgalmazását, szolgáltatások nyújtását is -, amely jogosulatlanul teszi lehetôvé vagy könnyíti meg a szerzôi jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedések megkerülését, és amelynek a műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevô gazdasági jelentôsége, illetve célja. E rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az említett cselekményeket végzô személy tudja vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmények jogosulatlanul teszik lehetôvé vagy könnyítik meg a szerzôi jog védelmére szolgáló, hatásos műszaki intézkedések megkerülését.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedésnek minôsül minden eszköz, termék, alkatrész, eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzôi jog megsértését megelôzze vagy megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha az intézkedés eredményeként a mű a felhasználó számára csak - a szerzô engedélyével végzett - olyan cselekmények útján válik hozzáférhetôvé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik."

vissza >>>

Dr. Galántai Zoltán 2005