DMCA, semmi más

A digitális copyright sokak szerint az elsõ eset, amikor az eredetileg a világhálóval kapcsolatos kérdésekre adott válaszok közvetlenül befolyásolják (és behatárolják) nem csak az internetezõk, hanem mindenki életét. Eközben - ismét csak sokak szerint - számos, jelenleg létezõ megoldás, illetve megoldás-tervezet vagy ellentétes a szólásszabadsággal; vagy megsérti a privacy-t; vagy pedig figyelmen kívül hagyja az ártatlanság vélelmét.
Ez - legalább részben - arra vezethetõ vissza, hogy a tartalomszolgáltató ipar nagyon erõs lobbitevékenységet tud kifejteni érdekei védelmében.
"Hosszú távon a tulajdonjogok sokkal nagyobb mértékben fogják meghatározni az internet jövõjét, mint a cenzura, a filterezés vagy az adózás", mondta James Boyle jogászprofesszor (Duke University Law School) már 2002. elején; Robin Gross pedig, az Electronic Frontier Foundation (EFF) jogásza egyenesen úgy véli, hogy "Azok a jogok, melyeket az analóg világban élveztünk, immár nem illetnek minket, mivel egyfajta digitális birodalom van kialakulóban", nem pedig digitális demokrácia.

Digital Millenium Copyright Act

• feltörni
• megkerülni
• eltávolítani
• visszafejteni
• inaktiválni, stb.

• technológiát
• komponenst
• szolgáltatást, stb.

• elsõdleges célja a másolásvédelem kijátszása; vagy
• más célokra csak korlátozottan alkalmazható vagy
• tudható, hogy másolásvédelem feltörésére fogják alkalmazni.

1. nonprofit könyvtár, archívum, oktatási intézmény esetében, ha a másolásvédelmet kizárólag addig kerülik meg, amíg egy copyright-tal rendelkezõ termék esetén el nem döntik, hogy be akarják-e azt szerezni;
2. végrehajtó szervek, titkosszolgálatok, egyéb kormányzati szervek (indokolt esetben) megkerülhetik a másolásvédelmet;
3. reverse engineering: azzal a céllal kikerülhetõ a másolásvédelem, ha az a cél, hogy két program együtt tudjon mûködni;
4. titkosítással kapcsolatos tudományos kutatások esetén, illetve abban az esetben, ha
5. a rendszer az érintett személyrõl gyûjt személyes adatokat, a másolásvédelem megkerülhetõ.

• információ
• eljárás
• technológia, stb.

Érvek a DMCA ellen

1. A lehetõséget bünteti, nem pedig azt, hogy valaki tényleg bûn elkövetésére használ-e egy eszközt. Rick Boucher kongresszusi képviselõ szerint például a retorzióknak nem a körülményektõl (mint amilyen egy adott rendszer feltörése), hanem attól kell függeniük, hogy történt-e copyright-sértés.
2. Ellentétes a hagyományos copyright-felfogással is, állítja Jonathan Zittrain jogászprofesszor (Harward Law School), hiszen - ad absurdum - lehetetlenné teheti a könyvtárak mûködését. "Ha valaki olyan rendszert hoz létre, ami a mû használatát egyetlen meghatározott számítógépen teszi lehetõvé, akkor az adott mûvet nem lehet kölcsönadni sem" - vagyis itt még szigorúbb a szabályozás, mint a nem digitális szerzõi jog esetében.
3. Veszélybe kerülhet a tudományos kutatás, hiszen a DMCA-ra hivatkozva meg lehet tiltani tudományos eredmények közzétételét.
   Bár a DMCA megengedi a másolásvédelmet szolgáló titkosítás tudományos kutatások során való feltörését, annak a megítélése korántsem egyértelmû, hogy mi tartozik ebbe a kategóriába.
4. A DMCA egy csoport (a tartalomtulajdonosok) érdekeit képviseli - márpedig a törvények nem arra valóak, hogy az egyik vagy másik csoport érdekeinek érvényesítését segítsék elõ.
5. Sérül a szólásszabadsághoz való jog (amit az USA-ban az Elsõ Kiegészítés garantál). A DecSS-sel kapcsoaltos bírósági döntés után a DMCA ellenzõinek egy csoportja létrehozta a DecSS Gallery-t, és itt a DMCA értelmében "betiltott" DecSS kódot a legkülönbözõbb (szöveges) formákban tették közzé, hogy ezzel érveljenek amellett, hogy amennyiben a szólásszabadság érvényes a hagyományos megnyilvánulási formákra, úgy érvényesnek kell lennie a programkódra is.

A magyar szerzõi jogi törvény