minden értelmes lénynek joga van

szabadon dönteni saját agyának mindenkori állapotáról

szabadon dönteni arról, hogy milyen módszereket alkalmaz saját biológiai állapotának módosítására

szabadon dönteni arról, hogy milyen módszereket választ az utóda létrehozására, illetve milyen módon reprodukálja magát








nyitó lap
magunkról
javaslat
faq
linkek
archivum

FAQ (részleges válaszok összetett kérdésekre)

Kérdés: Egyáltalán miért van szükség a biological liberty (bioliberty) fogalmának bevezetésére? Nem védik az érdekeinket éppen eléggé a már meglévő jogok?
Válasz: A tudomány és a technológia fejlődése - bármilyen közhelyesen hangozzék is - újra és újra szükségessé teszi, hogy átértelmezzük a jogainkat. Ez történt például akkor is, amikor rádöbbentünk, hogy a környzetszennyezés milyen tragikus következményekkel járhat, és elkezdtük beveztni a különböző köryezetvédelmi törvényeket. És most is ezt történik, amikor arra döbbenünk rá, hogy - elsősorban a biológiának köszönhetően - olyan, új eredménynek vannak születőben, melyek új válaszokat igényelnek. Eközben természetesen nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy olyan, bonyolult és mindenkit érintő kérdésekről van szó, melyekre - bonyolultságuknál fogva - nem lehet egyszerű válaszokat adni.
Emellett azt is szeretnénk rötön az elején leszögezni, hogy a bioliberty a jogokról szó, nem pedig a kötelességgekről. Nem foglalkozik azzal, hogy milyen kötelességeink vannak, hanem kizárólag azt tárgyalja, hogy mit van jogunk megtenni (noha ez utóbbi is ugyanolyan fontos kérdés).
Kérdés: Fennáll annak a veszélye, hogy vissza fognak vele élni a biological liberty-vel. Ha például az aktív eutanázia szélsőséges formájaként megengedjük, hogy az is segítséget kérjen az öngyilkossághoz, akinek semmilyen fizikai problémája nincsen, akkor elszabadulhat a pokol, és a potenciális örökösök a halálba fogják kergetni az időseket. Vagyis: nem fog-e a bioliberty - akár az eutanáziával kapcsolatban, akár más esetekben - veszélyt jelenteni az egyénre nézve?
Válasz: Természetesen mint minden lehetőséggel, ezzel is vissza lehet élni. Tehát gonoskodni kell róla, hogy megfelelően legyen szabályozva. Mint ahogy nem tiltjuk be a szeszes italok fogyasztását azért, mert le lehet itatni valakit és utnána ki lehet rabolni (sőt, meg is lehet ölni), az aktív eutanázia esetében is ugyanez a helyzet. De valóban nagyon fontos, hogy meglegyenek a kellő biztosítékok.
Kérdés: És a kábítószerek? Elvileg a kemény drogok engedélyezése is bele tartozik a biological liberty-be?
Válasz: Mivel mindenkinek joga van tetszése szerint módosítani az agyának az állapotát, ezért arra is joga van, hogy bármilyen kábítószert fogyasszon. De nem a gyerekek; és arról sincs szó, hogy például a kábítószer-terjesztést ne lehetne/kellene büntetni (és persze arról is gondoskodni kel, hogy mindenki nagyon pontosan tudja, hogy mit csinál, mielőtt először kábítószerhez folyamodna). Viszont mivel az én agyam, ezért azt csinálok vele, amit akarok: ugyanúgy jogom van tönkre tenni, mint ahogy jogom van tönkretenni a testemet is, és elpusztítani magamat.
Kérdés: Eddig a már ma is létező problémákról beszéltünk, de most menjünk tovább egy lépéssel. Nem ad-e a biological liberty túlságosan nagy szabadságot az egyén kezébe? Mi lesz például akkor, ha egy őrült tíz millió példányban akarja klónoztatni magát?
Válasz: Elvileg valóban nem kizárt, hogy valakinek ilyen ötlete támadjon. De még ha technikailag kivitelezhető is az emebrklónozás, akkor is megfelelő számú nőre lenne szükség, aki kihordja és megszülje a magzatokat. De még ha a gondolatkísérlet kedvéért feltételezzük is, hogy egyszer majd lehetséges lesz valamiképpen "lombikban kitenyészteni" a klónokat, ez sem jelenti azt, hogy emiatt be kellene tiltani az emberklónozást. Mint ahogy a mesterséges megtermékenyítést is csak azok választják, akik a természetes úton nem képesek megfoganni, vajmi kicsi a valószínűsége, hogy a klónozás lehetőségének megjelenése a hagyományos emberi szaporodás végét jelentené. Számunkra elfogadhatónak tűnik az az álláspont, mely szerint - jobb esetben - eddig is mindenki maga szabályozta a szaporodását, és ennek a jövőben sem kell máshogy lennie, mivel az emberklónozás csupán a szaporodás egy sajátos formája, a szaporodás pedig mindenki magánügye.
Ráadásul talán nem is olyan visszás a gondolat (mármint az utód létrehozására irányuló klónozás), mint amilyennek elsőre hangzik. A szaporodás nélküli szexuális életre már lehetőség van; lehet, hogy a jövőben lehetőség lesz a szexualitás nélküli szaporodásra is.
Kérdés: Az viszont nagyon is reális veszély, hogy mi lesz, ha a szülők (és persze első sorban a jómódú szülők) maguk dönthetik el, hogy milyen tulajdonságaik legyenek a gyerekeiknek.
Válasz: A szülők már a párválasztással is megpróbálják befolyásolni születendő gyermekük sorsát, és a gazdagabb szülők mindig is több lehetőséget/előnyt biztosítottak utódaiknak, mint a szegények. A megoldás nem az, hogy az előbbieket gátoljuk meg abban, hogy a lehető legtöbbet tegyék gyerekeikért, hanem az, hogy törekszünk rá, hogy mindenkinek egynlő lehetőségeket biztosítsunk.
Kérdés: De mi van, ha a szülők rosszul döntenek?
Természetesen nincs rá garancia, hogy egy döntés helyes lesz - de hát minden döntéssel ez a helyzet. Szerintünk nem az a megoldás, ha az esetleges veszélyek miatt nem élünk egy új lehetőéggel, hanem az, ha ésszerűen és megfontoltan élünk vele. Jó példa az efféle, átgondolt megoldásokra az, amikor Cipruson Makariosz érsek uralma alatt házasság előtti kötelező genetikai tanácsadást vezettek be, és azt ajánlották a pároknak, hogy vizsgáltassák meg, hogy nem hajlamosak-e örökletesen a vérszegénység egy súlyos formájára, a thalasszémiára (mert ha igen, akkor a gyerekük 25 százalékos valószínűséggel ezzel fog születni). De sem a tesztet nem tették kötelezővé, sem pedig a betegséghordozók házasságát nem tiltották be. A thalasszémia viszont nagy mértékben vissza szorult, mert ugyan ki szeretne beteg utódokat?
Hasonlóképpen, ha - majd egyszer - lehetővé válik a megszületendő gyerek tulajdonságainak befolyásolása, akkor szerintünk valami hasonló megoldást kell választani a különböző korlátozások helyett.
Kérdés: És ha a szülő valami szörnyeteggé alakítja a gyerekét, aki a többiek életére tör?
Válasz: Miként a jogok általában, a biological liberty-hez való jog sem abszolút. A szólásszabadsághoz való jogot védi a törvény, de ennek ellenére sincs jogunk egy zsúfolt színházban (indokolatlanul) azt kiáltani, hogy "tűz van", és ezze olyan pánikot okozni, hogy halálra tapossák egymást az emberek. A biological liberty sem jelenti azt, hogy a megvalósítása érdekében mindent szabad, és a hagyományos szabályokat (mint amilyen az élet tiszteletben tartása például) félredobhatnánk.
Kérdés: Miért beszélünk a biolibertyvel kapcsolatban "értelmes lényekről" ahelyett, hogy egyszerűen "embert" mondanánk?
Minden ember értelmes, de nem szükségszerű, hogy minden értelems lény ember legyen, és a jövőbeni fejlődés nagyon is valószínű, hogy el fog vezetni az értelmes, nem emberi (vagy nem mai értelemben véve emberi) fajok megjelenéséhez is. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor arról beszélünk, hogy a jövőben kit milyen jogok illetnek majd meg; és semmi sem indokolja, hogy "embersoviniszta" módon lépjünk fel. És hasonlóképpen: tekintetbe véve a lehetséges jövőbeli fejlődést, indokolatlan korlátozás lenne a jogokkal kapcsolatban kizárólag a férfiak és nők jogával foglalkozni.
Ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozunk a javaslatban.
Kérdés: Indokolt-e a biological liberty kérdéskörével foglalkozni, amikor a fejlődő országok éhinséggel, nyomorral, betegésegekkel, stb. küzdenek?
Válasz: A kérdésfelvetés jogos, és mi is a lehető legfontosabbnak tartjuk, hogy mindenki emberhez méltó körülmények között élhessen. Ebből azonban egyfelől nem következik, hogy ne kellene érvényt szerezni legalább ott az alapvető jogoknak, ahol ez lehetséges. Az, ha például egyes országokban lábbal tiporják a szólásszabadságot, nem teszi indokolttá, hogy mindenütt felszámoljuk azt. Inkább arra kell törekedni, hogy mindenütt érvényt szerezzünk neki, és a biological liberty-vel is ez a helyzet.
Másfelől azt is pontosan kell látni, hogy a kérdés két részre oszlik: arra, hogy az emberek elvileg milyen jogok illetik meg; illetve arra, hogy a gyakorlatban milyen jogaiknak tudnak érvényt szerezni. Mi az előbbivel foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy  ne lenne szükség a probléma második felével foglalkozó szervezetekre is, ha azt akarjuk, hogy ne csupán szépen hangzó elmélet maradjon a biological liberty, és ne csupán a mai fejlett ipari társadalmak élhessenek a biological liberty-ből adódó lehetőségekkel.

nyitó lap
magunkról
javaslat
faq
linkek
archivum


(c) bioliberty project 2005