bevezetés bioetika biopunk biokalózkodás biokonzervativizmus demokratikus transzhumanizmus embertökéletesítési technológiák extrópiánus alapelvek hedonisztikus imperatívusz kongitív szabadság krionika liberális eugenika szingularitás transzhumanizmus

biokalózkodás (biopiracy): A biokalózkodás fogalmát több különböző értelemben használják: biológiai források (pl. növények, állatok, mikroorganizmusok, gének)jogosulatlan használata tradicionális közösségeknek a biológiai forrásokkal kapcsolatos tudása jogosulatlan használata nem egyenlő vagy méltányos osztozás a hasznon a szabadalom tulajdonosa és azon közösség között, amelytől a források/a tudás származik biológiai forrásokkal kapcsolatos szabadalmaztatás a szabadalmaztatási kritériumok figyelmen kívül hagyásával (mint amilyen az újdonság és az, hogy nem kézenfekvő megoldásról van szó, stb.) Tipikusnak tekinthető forgatókönyv például az, amikor egy nem fejlettnek tekintett országban a helyi földművesek évtizedek (vagy még hosszabb idő) alatt kinemesítenek egy a helyi körülményekhez tökéletesen alkalmazkodó növényfajtát (de persze nem szabadalmaztatják, és nem is köthető egyetlen emberhez a létrejötte). Aztán jönnek valamelyik nagy cég etnobotanikusai, felfigyelnek rá, és a laborban új mezőgazdasági vagy gyógyászati terméket állítanak elő belőle (pl. kártevő-ellenállóképességet hozzá adva), hogy szabadalmaztassák és a nevét védjegyként levédessék, és alkalmasint abban az országban is forgalmazzák, ahonnét származik. Esetleg védettséget is kérnek rá, és az is előfordulhat, hogy a jogi szabályozás következtében a forrásul szolgáló országban a továbbiakban az eredeti verziót tilos lesz további termesztésre használni. Az eredmény nem csupán az, hogy a helyi földművesek (amennyiben az adott cég egyedül van jelen a piacon) kiszolgáltatottá válnak, de az is, hogy csökken a biodiverzitás. A modern biotechnológia az 1970-es évek óta teszi lehetővé, hogy a kutatók LMO-kat (Living Modified Organism, azaz élő, módosított organizmus) hozzanak létre, és egészen az 1990-es évek elejéig az elő forrásokat úgy tekintették, mint az egész emberiség közös örökségét - ami azt jelentette, hogy a magáncégek minden ellenszolgáltatás nélkül használhatták a különböző forrásokat. A Convention on Biological Diversity (CBD), amit mára több mint 170 ország írt alá, szabályozza az LMO-k országhatárokon keresztül való mozgatását és jogokat biztosít az országoknak saját biológiai forrásaikkal kapcsolatban (1993. december 29-én lépett életbe). Nem egy szakértő véli azonban úgy, hogy a CBD nem szabályozza megfelelően a biopiracy-t. Az első genetikailag módosított élőlényre egyébként Ananda Mohan Chakrabarty kapott szabadalmat az USA-ban 1980. június 16-án: ez egy genetikailag környezetvédelmi célokkal módosított baktérium volt, és itt még nem merült fel semmiféle probléma. Az, hogy biopiracy-ról beszélünk, azon a feltételezésen alapul, hogy magánszemélyeknek vagy cégeknek joguk van állatokat, növényeket vagy géneket (illetve az előállításukhoz szükséges technológiákat) birtokolni. Vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy mindenkinek joga van az alapanyagokból gyógyszereket előállítani, az adott növényeket tenyészteni vagy az adott állatokat szaporítani. Egyes népek/népcsoportok számára pedig azért értelmezhetetlen a biopiracy, mert úgy gondolják, hogy a különböző környezeti források nem ez egyes emberhez, hanem az egész közösséghez tartoznak. A biopiracy természetesen nem új - már a brit kolonizáció idején is került sor ilyesmire. A harmadik világ környezeti problémáival foglalkozó Vandana Shiva egyenesen azt írja, hogy miután az északi országok kolonizálták a déli országokat és azok földterületeit, most az északi cégek magát az életet próbálják kolonizálni: a növényeket, mikroorganizmusokat, állatokat, sőt, az emberi szerveket, sejteket és géneket is. Ugyanekkor számos cég véli úgy, hogy a fejlődő országokban a szellemi tulajdonjogok nem élveznek kellő védelmet, és ennek megfelelően szigorítani kellene a jogi szabályozáson. Convention on Biological Diversity: http://www.biodiv.org/convention/articles.asp Richard Stallman:  Biopiracy or Bioprivateering? http://www.stallman.org/articles/biopiracy.html

---

(c) dr. Galántai Zoltán 2005