bevezetés
bioetika
biopunk
biokalózkodás
biokonzervativizmus
demokratikus transzhumanizmus
embertökéletesítési technológiák
extrópiánus alapelvek
hedonisztikus imperatívusz
kongitív szabadság
krionika
liberális eugenika
szingularitás
transzhumanizmus
kognitív szabadság (cognitive liberty):
a kognitív szabadság elvét vallók szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy külső behatásoktól függetlenül és fönnállóan gondolkodjon - méghozzá úgy, ahogyan ő akar. Az új tudatmódosító gyógyszerek, illetve az egyéb értelemfokozó, -manipuláló és -ellenőrző megjelenése szükségessé teszi, hogy a jogrendszer is figyelmet szenteljen a kérdésnek, és mint alapjogot ismerje el a kognitív szabadságot. Ennek megfelelően a privacy fogalmának ki kell arra is terjednie, hogy senkinek ne legyen joga megtudni (sem gyógyszerek, sem más eszközök segítségével), hogy mit gondolunk - hacsak nem önként mondjuk ezt el. Az önrendelkezésbe pedig bele kell tartoznia annak is, hogy kizárólag az egyén (és nem a kormány vagy egy bármilyen szervezet) dönthet arról, hogy megváltozzék-e az a mód, ahogy gondolkozik. És végül az is a kognitív szabadsághoz tartozik, hogy ne essen semmilyen korlátozás alá az agy használata - vagyis amíg az illető nem nem okoz közvetlenül kárt másoknak, addig a kormány nem tekintheti bűncselekménynek és nem büntetheti a különböző kognitív tökéletesítési (cognitive enhancement) módszerek alkalmazását vagy azt, hogy valaki bármilyen, neki tetsző állapotba juttatja az agyát (vagyis a kognitív szabadság képviselői szerint a kábítószer-fogyasztás sem tiltható meg).
A téma etikai vonatkozásaival a neuroetika foglalkozik; magával a kognitív szabadság kérdéskörével pedig a Richard Glen Boire által 2000-ben alapított Center forCognitive Liberty and Ethics (CCLE).
CCLE:
http://www.cognitiveliberty.org/index.html