biohumanizmus

bevezetés
bioetika
biopunk
biokalózkodás
biokonzervativizmus
demokratikus transzhumanizmus
embertökéletesítési technológiák
extrópiánus alapelvek
hedonisztikus imperatívusz
kongitív szabadság
krionika
liberális eugenika
szingularitás
transzhumanizmus

embertökéletesítési technológiák (human enhancement technologies, röviden: HET):
a fizikai alapokon nyugvó HET-ek - céljukat tekintve - alapvetően két csoportra oszthatóak:

egészséggel kapcsolatos HET-ek
és amik nem az egészséggel kapcsolatosak

Ami az előbbit illeti, az egészséggel kapcsolatos HET olyan dolgokat foglalhat magába, mint például az immunrendszer genetikai manipulációja azzal a céllal, hogy egyfelől hatékonyabbá tegyük a védekezést a különböző mikroorganizmusok (baktériumok és vírusok) ellen; másfelől pedig azért, hogy meggátoljuk az immunrendszer olyan, nem kívánatos válaszait, mint amilyen az allergia és az autoimmun betegségek. Néhány probléma - mint amilyen az öregkori távollátás ( presbyopia), a csontritkulás ( osteoporosis) és a prosztáta hipertrófiája - az életkor előre haladtával a legtöbb embernél felbukkan, és ezért "normálisnak" tekintjük őket, de elvileg nincs akadálya, hogy hogy ezek ellen is fellépjünk.
Nem az egészséggel kapcsolatos HET: ez kiterjedhet a testforma és a testtömeg módosításától (melyeket szintén nagy mértékben meghatároz a génkészlet és a környezet) az alvásigény és az öregedési folyamatok befolyásolásáig mindenre. A testmagasság például bizonyos társadalmi előnyökkel járhat, és ennek megfelelően akadhatnak, akik kívánatosnak tartják a növelését; ha pedig az alvásigényt sikerülne napi 2-3 órára visszaszorítani, akkor a napi 16-17 helyett 21-22 órával gazdálkodhatnánk. Továbbá - legalábbis elvileg - az sem látszik elképzelhetetlennek, hogy bizonyos genetikai folyamatokba beavatkozva 120 évig tolnánk ki az emberi életkor határait - hogy a memóriakapacitás génmanipuláción alapuló növeléséről már ne is beszéljünk (és bár a kognitív képességek növelése jóval komplexebb problémát jelent, ez sem elképzelhetetlen).
Ugyanennek a csoportnak egy lehetséges alkategóriájaként számításba jöhet a viselkedés "tökéletesítése" (Behavioral enhancement) is, mivel az együttműködésre való hajlamtól a tudatosságig nagyon sok mindent befolyásolhatnak a gének.
Korábban alapvetően az volt a cél, hogy úgy módosítsuk a környezetünket, hogy utána minél jobban tudjuk használni képességeinket és érzékszerveinket - vagyis például létre hoztuk a közvilágítást, miközben a HET hívei szerint az is járható út lenne, hogy sötétben is látó szemet fejlesszünk ki magunknak.
A HET természetesen nem csak
génmérnöki módszerek
révén valósítható meg, hanem ott van például a
funkcionális cybrogizáció:
a fyborg (a functional, a cybernetic és az organism kombinációjából összeálló szó) vagy funkcionális cyborg olyan organizmus, ami a technológia segítségével növelte meg képességeit és fokozta érzékszervei működését. A fogalmat Alexander Chislenko azért alkotta meg, hogy ezáltal lehetséges legyen megkülönböztetni a science fiction cyborg-jait azoktól a módszerektől, melyek a valóságban vezetnek el a cybrogizációhoz (pl. a kontakt lencse vagy a mobil telefon használata révén).
molekuláris mérnökség (Molecular engineering):
molekulák előállítása mérnöki tevékenység révén. Rendszerint egyszerre csak egy olyan, új molekula előállításáról szokott szó lenni, ami vagy nem létezik a természetben, vagy csak nagyon speciális körülmények között létezhet. Annyiban mindenképpen előre lépést jelent a génmérnökséghez képest, hogy az kénytelen a már létező géneket/fehérjéket manipulálni, és ennek megfelelően fontos szerepet játszik a gyógyszerészetben. A molekuláris mérnökséget ugyan néha szokták nanotechnológiának is nevezni, de ez annyiban mindenképpen félrevezető, hogy a molekuláris mérnökség (ellentétben a nanotechnológiával) nem használ olyan technológiákat, mint például a Röntgen-litográfia, ami nem alkalmas molekulák létrehozására.
nootropika (nootropics):
a fogalom az 1970-es években jelent meg, és a görög összetételekből álló kifejezés (noos=értelem és tropein=felé, irányában) azt jelenti, hogy "megváltoztatni a tudatot". Ma leginkább "smart drug" fogalmát használjuk vagy a "kognitív tökéletesítést", de a lényeg mindenképpen az, hogy ezek a vegyületek mellék- és mérgező hatás nélkül hatnak afféle "kognitív tökéletesítőként" a feledékenység, a korral járó emlékezetromlás, a koncentrációhiány stb. ellen. Ilyen szereket mindig is használtunk, de tömeges és kifinomult alkalmazásuk nagyon komoly, a közvetlen biológiai problémákon túlmutató kérdéseket vet fel.
Az embertökéletesítési technológiák persze nem újak, noha a génmanipulációra csupán a legutóbbi időkben nyílik legalább elvi lehetőség. Korábban viszont ott voltak a különböző vakcinák; a látásjavító szemüvegek vagy éppen a különböző stimulánsok (mint amilyen a kávé is). Igaz viszont, hogy ezek csak a pillanatnyi állapotot vagy a szervezet által adott választ, nem pedig magát a szervezetet módosították.